Válassza az Oldal lehetőséget

Különleges Attilánk

Különleges Attilánk

Attila sorsából és életének történéseiből arra következtethetünk, hogy ez egy tudatos küldetés felvállalása volt. Sokak számára felfoghatatlan és értelmezhetetlen lehet Attila számtalan cselekedete mellett, az egész élete. Emiatt is lehet az, hogy az európai történetírók egészen másféle képet festettek le róla. A középkori szemléletben Isten ostoraként emlegették és a magyar történészek is ezt vették át. A mai tankönyvekben, vagy kevésbé említik a nevét, vagy kevésbé pozitív képet alkotnak.

Vajon milyen lehet a helyes, korhű Attila kép?

Priszkosz tudósításai alapján Jordanes ilyennek írta le Attila alakját: „Elhatározásaiban szilárd, könyörgésre engesztelékeny és kegyelmes volt azokhoz, kiket egyszer hívei közé számított”. Onegesius szintén pozitívan nyilatkozott úgy, hogy „inkább lennék szolga Attilánál, mint úr és gazdag a rómaiaknál.” A későbbi korok magyar Attila megítéléséről A magyarok Krónikájában és a Képes Krónikában olvashatunk.

Nemeskürty István a következőket mondja róla: „Attila joggal tekinthető az egységes kultúrájú Európa egyik megalapozójának. Azok a regények és filmek, amelyek őt és hunjait vérszomjas vadembernek ábrázolják, távol vannak a történelmi igazságtól.”

Attiláról szóló kiadványok, kötetek

A világ Attiláról alkotott képe napjainkban pozitív irányba változik. A Washintoni U. S. News 2006. január 3-án különszámot jelentett, melyben Linda L. Creighton 6 oldalon írt „hun Attiláról”, aki „azért született, hogy felrázza a világot.” E munkában Attila kevésbé mint „Isten ostora”, hanem, mint „a magyarok nagy hőse, a világ békítője és Gandhi” egy személyben jelenik meg, aki a szeretetszomjúság helyett a szándékai megértetésére koncentrált, akár a tőle való rettegés árán is. Birodalma több nemzetiségű volt. Attilának inkább az volt a fontos, ki milyen képességekkel rendelkezik a származása helyett.

Attila igazi nagyságának diadala 1990-ben Wess Roberts kötetében jelent meg A hun Attila uralmának titka címmel, mely utána még 9 kiadásba került a piacra. A terjedelmes könyv alcíme: Attila meghódítja Amerikát. A címből is következtethetünk rá, hogy a kötet Attila király uralkodói titkát kutatja, melyet minden mai katonai és polgári vezető kézikönyveként ajánlja. Például a General Motors vezérigazgató-helyettese Attila vezetői elvei alapján irányítja a vállalatát, az amerikai katonai vezetőknél pedig nélkülözhetetlen a katonatisztek képzésénél. Géczy Jánosnak A Királyok Királya című regénye is az ő hiteles képét igyekszik bemutatni. „Magyarnak nem elég megszületni, akként méltósággal élni is kell!” A regény arra keresi a választ, hogy ez mint jelenthetett régen és mit jelent mai korunkban.

Attila legnagyobb tette

Attila nevéhez köthető az első évezred legnagyobb tette: győzelmének a lehetőségét kihasználatlanul hagyva, visszavonul Róma falaitól. Raffaelló Vatikánban található freskója egy történetet mesél el, melyen az Élő Égi Igazság felszólítja Attilát, hogy Róma megtámadását kerülje el és inkább engedelmeskedjen neki. A képen csak Attila és kísérete fogja fel az Élő Égi Igazság jelenlétét, mely azt jelenti, hogy a kép Attila és Leó pápa küzdelme helyett, Attila és az Élő Igazság viszonyáról szól. Ez azt mutatja, hogy szakrális (szent, isteni, természetfeletti eredetű) király volt, hiszen visszakozott és engedelmeskedett. Ebben az esetben ezt a döntést Attila próbájaként foghatjuk fel. Mivel ő inkább az engedelmességet választotta, így Róma felszabadult, Attila pedig felmagasztosult. Hasonló magasztos tettet azóta is kevesen mondhatnak el magukról.

Írásokban és festményeken is megjelenik, hogy az Élő Égi Igazság időnként megjelent Attila táborában, ő pedig engedelmeskedett neki. A régi magyar küldetéstudat központi kérdése Isten és a magyar nemzet közötti viszony. Ebben a küldetéstudatban a magyarságot azért nevezik az Ég népének, mert az Élő Égi Igazság akaratának méltó végrehajtói, méltói „szolgálói” lehetnek az Ő szolgálata által. A régi magyar hitvilág szerint az Élő Igazság népet választ magának, aki által védekezhet. Ha figyelembe vesszük, hogy Attila korának legnagyobb szakrális királya, akkor érthető, hogy Isten neki üzenhetett.

Milyen volt valójában Attila és mi lehetett a feladat?

Az elmúlt időkben Attiláról, a hunok királyáról kevésbé alakult ki pozitív kép. Egyes források azonban bölcsnek, nemesnek becsületesnek, lovagiasnak mutatják be. Olyan vendégszerető uralkodónak írják le, akinek környezetében minden nép békében élt, és akinek az udvarában az európai nemes ifjak azért tülekedtek, hogy hűbéres fejedelem atyjuk biztosítékaként túszok lehessenek.

Az Isten ostorának is emlegetik őt, az egész világon, kinek a nevét kicsit félve ejtik ki. Ez a tény azt az európai felfogást mutatja, mely szerint Attilának az isteni akarat beteljesítése és a népek megbüntetése lehetett a feladata.

Attila tetteiben két eszközt figyelhetünk meg:

  • az egyik az igazságra figyelmeztető kegyelem,

  • a másik az igazság helyreállítása céljával alkalmazott törvény beteljesítése.

Attila szakrális mivoltát leginkább azok a cselekedetei mutatják, mellyel a törvény nyújtotta lehetőségek helyett inkább a kegyelmet gyakorolta. Róma alatt minden lehetősége meg volt, hogy megbüntesse a várost, mégis máshogy döntött. Mindezek összegzéseként elmondhatjuk, hogy inkább a kegyelmet, engedelmességet választotta még akkor is, amikor ez akár a saját vesztét is jelenthette.

A szerzőről

">