Válassza az Oldal lehetőséget

Telkes Mária – a napenergia kutatásért

Telkes Mária – a napenergia kutatásért

Hazánkban igen kevesen hallhattak róla, de Amerikában Napkirálynő néven ismerik a magyar származású fizikust. Kicsit utánanéztünk mit érdemes tudni róla és milyen találmányok fűződnek a nevéhez.

TANULMÁNYOK

Telkes Mária, 1900. december 21-én született Budapesten egy bankigazgató gyermekeként. Tanulmányait 1920-ban kezdte meg a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán. A diploma megszerzése után Ribáry István fizikus professzor mellett dolgozott asszisztensként, és szerezte meg doktori fokozatát fizika-kémia területen. 1924-ben frissen szerzett doktorátusával a zsebében elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokba költözött nagybátyjához, Ludwig Ernő konzul csábítására. 1 év elteltével a clevlandi Biofizikai Intézet laborjában végezte a munkáját, ahol az agysejtek sugárzását kutatták. Figyelemre méltó eredményeket ért el a kutatócsoportjával: egy általa készített elektromos fényképezőgép képes volt megmérni az agysejtek infravörös sugarait.

1939-ben tanárként és kutatóként folytatta karrierjét Bostonban a Massachusetts of Technology-nál.  Innentől kezdve kutatásai és tanulmányai leginkább a napenergia felhasználásának módjára összpontosultak.

A FELTALÁLÓ

Az amerikai hadipar felkérésére készítette el egyik figyelemre méltó találmányát a nap desztillátort. Ez a szerkezet képes volt a napenergia hasznosításának segítségével a sós tengervizet párologtatással ihatóvá tenni, mely elegendő volt a túléléshez. Erre azért volt szükség, mert jelentős problémát okozott a tengerbe zuhanó pilóták, vagy a sérült hajók kimentése, akik számtalanszor szomjan haltak a vízen hánykolódva, mire megtalálták volna őket. Új találmánya az állandó felszerelésük része lett, melynek használatával naponta 1 liter vízhez tudtak hozzájutni a szerencsés túlélők. Találmánya miatt 1945-ben érdemrenddel tüntette ki az amerikai Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatal.

 

Legnagyobb találmánya a napenergiával fűthető ház megépítése volt. A házat  Eleanor Raymond építész tervezte, a napelemekért viszont egy magyar fizikusnő, Telkes Mária felelt. Az épület Boston közelében Doverban készült el 1948-ban. A napház fűtési rendszerét a ház falaira és a tető belső részére szerelt glaubersó-tartályok (hő tárolása miatt használták ezt) mellett a lakószobákat átszövő levegő – és vízkeringető rendszer alkotta. Ezt a vegyületet egyrészt a takarékos hőszabályozás miatt, másrészt pedig a helyspórolás és az újrahasznosítás miatt használták.  Komoly kihívást jelentett a hő tárolása és leadása a hideg napokon és a beköltözött családnak szinte mindig szüksége volt a fűtés pótlására. 1953-ban a glaubersó-tartályok elkezdtek szivárogni, ezért áttértek a hagyományos fűtésre. Ekkorra viszont már sikerült bebizonyítani azt, hogy az ingyenesen rendelkezésünkre álló napenergiát számos formában lehet hasznosítani.

KITŰNTETÉSEK, DÍJAK

Tevékenységét tudományos körökön kívül is elismerték és díjazták. Amerikában mai napig is a hordozható sütőlap elnevezése “Telkes-sütő” a passzív házakat pedig “Telkes-házként” is emlegetik. 

Telkes Mária elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, 1977-ben pedig átvehette az Amerikai Tudományos Akadémia Kitüntetését. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame). 

Telkes Mária 95 évesen visszatért Magyarországra, hogy még egyszer láthassa szülővárosát, Budapestet, ahol 1995. december 2-án elhunyt.

 

A szerzőről

">